Györkei Attila

Egy érdekes barát

Mikor szememmel látom,
Mint egy törékeny álom.
Szeméből gyerekes kíváncsiság,
És feltétlen szeretet süt rám.

De mikor szavait hallgatom,
Nem mindig akarom elhinni, mit hallok.
Mert van, mikor mennyet ír le,
És van, mikor a pokolba visz el.

E furcsa kettősség teszi őt azzá,
Kit csak az lát, ki szemével nem lát.
Néha csodálkozom, hogy képes erre,
Mi nem engedi be az őrületbe.

Hisz beszéltünk már a semmiről,
Mindennapok szürke létéről.
De beszéltünk már komolyan,
Nevetve, nem csak komoran.

Mikor belegondolok, hogy ez a törékeny lány
Eddigi élete során mit élt át,
Akkor hinni tudok a csodákban
És egy jobb világban.

 

 

Nagy Sándorné

Barátság

Alsó tagozatba jártunk,
Akkor kezdődött a mi barátságunk.
S tartott még sok-sok éven át,
Együtt jártuk ki az iskolát.

Aztán jött a szerelem,
Csalódás is volt, azt hiszem.
Volt nevetés, álmodozás,
Fiatalok voltunk, nem is lehetett volna más.

Egyszer ám, ránk talált a nagy Ő,
Az igazi.
Búcsút kellett mondani.
Ő ott él, kis falumban,
Nem találkozhattunk gyakran.

Én elkerültem, nagyon régen,
De megköszönök mindent szépen.
Az igazi barátságot,
A szép, átélt ifjúságot.

Palotai Lilla

Te vagy az én életem

Te vagy az én életem,
Akármit mondasz, elhiszem.
Szeretlek és tisztellek,
Életem végéig becsüllek.

Úgy hiszik sokan, ez szerelem,
Míg el nem mondom nekik nevedet.
Aztán néznek csodálkozva rám,
Azt hiszik, a lányokat szeretem tán.

És elmagyarázom nekik,
Nem. Lelkemből a szeretet hiányzik,
S e barátságot úgy mondom el, mint szerelem,
És rájönnek, Barátnőmet mindennél jobban szeretem.

Többet ér bárminél,
Bárminél, vagy bárkinél!
Akármelyik fiúnál,
Szerelemnél jobb ő tán.

Sok élményem van veled,
De sajna el kell menned,
És bár megígérted, találkozunk,
Most ebben a hónapba egymás mellé fohászkodunk!

Érted írtam ezt a verset,
A sok közül egy különlegeset,
Benne van szívem, lelkem.
Emléked örökké él bennem.

És ha egyszer visszagondolok,
Beszélni rólunk, mint most, úgy fogok!

 

Oberhauser Ádám

A völgy királynője

Fagy volt, amikor keseredtem
Lovamra ültem és menekültem
Messzire, sötét, kihűlt várostól
Csoda országába, fájó rossztól

A messzi, csodálatos vidékére
Ott várt a völgy szép királynője
Kinek hatalma varázslatot adott
Elfeledte velem minden bánatot

Mosolya túl áradt a rengetegen
Letörölte könnyező két szemem
A völgy is ismét neki örvendett
Ott volt, és vele együtt nevetett

Köd és hideg uralkodott a tájon
De ő túltett az összes bűbájon
Varázsereje leszedte az átkokat
Adott helyette örömteli álmokat

Leszállt kis falura a sötét este
Mely a völgyet faggyal temette
Ő átölelt szorosan, és nevetve
A keserűséget belőlem kiűzve

Csak ő maradt ott meg benne
A rosszat legyőzte nagy ereje
Bátrabban indultam újra útnak
A jövőben az ő emléke nyugtat

Ahogyan elhagytam a kis falut
Fénye a távolban elhomályosult
Sötétség, és távolság közöttünk
E nap emlékké maradt bennünk

Új álmokkal térhettem vissza
Korábban elhagyott otthonomba
Melyet ajándékba kaptam tőle
Eltettem az élményét emlékbe

 

 

Szabó Norbert Puyol

Barátság

Lelkemben furcsa érzés,
melyet visszafogok vadul,
mit tehetek... hát
tűröm szótlanul.

Minek is a szó,
ha leírni nem lehet,
hisz barát baráttal
ilyet nem tehet.

Ha így alakult,
hát legyen,
én nem leszek
kicsit sem telhetetlen.

Inkább megköszönöm
a kegyes sorsnak,
hogyha barátként is, de
magam mellett tudlak.

 

Csiki Andrea

Baratáimhoz

Ezt a verset azért írom,
ha netán holnap nem leszek,
tudjátok meg barátaim,
szeretlek titeket.

Ha a sors megtagadja nevemet,
és senkiházinak ítélnek,
Kérdem én: Barátaim,
megvédenétek engemet?

Számíthatok rátok vagy újra elfordultok
s vad idegenként néztek rám?
De vigyázzatok, mert a sors megbünteti
az ilyen embert, meg ám!

Ha megtagadtok, ég veletek,
Ha megvédtek, Isten kövesse lépéseitek.
Történjék bármi, jöjjön a világ vége,
Ti akkor is a barátaim lesztek mindörökre.

 

Tar Arabella

Legjobb barát!

Vannak dolgok, miket szavakba önteni nehéz,
Melyek kimondásához kell egy segítő kéz,
Egy barát, ki átérzi helyzeted,
És mindig ott van melletted.
Ki tudja, hogy mit miért teszel,
S ha muszáj, miért vétkezel.
Aki nem vett meg egy rossz tettedért,
Csak próbálja éltetni benned a reményt.
Segít kitartani, ha túl nehéz az élet,
Segít tartani benned a lelket.
Tudod, hogy benne bízhatsz,
S előtte semmit sem titkolhatsz,
Hisz ismer téged, mint a tenyerét,
S végigvárja veled a dolgok végét,
Mindig melletted áll a bajban,
Segítőtársként minden harcban.
Neki köszönheted, hogy nem adod fel,
Mert miatta mindig jobb kedvű leszel.
Ha találsz ilyen igaz barátot, becsüld meg őt,
Hisz nem mindenki képes adni ennyi erőt!

Bódai-Soós Judit

Tükör barát

Egymáshoz szelídült lelkek vagyunk,
akik pár léptet együtt ballagunk,
amíg az utunk egy irányba visz, -
talán örökké, vagy csak holnapig.

Nincs tér, és nincs idő kettőnk között;
lelked vendégül hozzám költözött,
s egy apró rezdülés, egy csendes hang
már énbelőlem is tebenned van.

Magam felé vezetsz, a mélybe le,
s ösvényt nyitok én is bensőd fele.
Egymásra néz szemünk, s tükörbe néz,
igaz tükröt tart két baráti kéz.

Látod bennem, mit én nem láthatok,
szememről oldasz minden hályogot,
s elém teszed szépítés nélkül azt,
mi lépteimben gátol, megakaszt.

Az önmegismerés tükre mutat
fájón valós, hosszú, nehéz utat,
mit végigjárni egymagunknak kell,
de estünkből barát keze emel.

 

 

Oldal: Versek a barátságrol
Ircsi oldala mindenkinek. - © 2008 - 2024 - ircsi-oldala.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat