Ircsi oldala mindenkinek.

Fotók, képeslapok, versek, idézetek, képeslap küldő linkek

Lola22 verseiből

   Gondolatkoszorú

 

Megesik,hogy néha napján,
koszorúba fonom lelkem gondolatát.
Olyankor a szemeim csillogva a távolba néznek,
már boldogsággal töltenek el az elmúlt évek.
Boldogsággal emlékszek vissza sok-sok elhervadó tavaszra,
örömmel gondolok a szívet össze tépő fiúkra.
Ha ők nem lettek volna,talán soha nem élem át,
az első igazi,szívszaggató szerelmi csalódást.
Ha ők nem lettek volna,talán rá sem lelek a kincsre,
én nem veszítettem el semmit,inkább csak gazdagabb lettem pár,szép emlékkel.
Gazdagabb lettem,és semmivel sem kevesebb,
ma már az emberekben csak a belső értéket keresem.
Nem számít,hogy nyúzott,hogy mennyire fáradt,
szépnek látom akkor is,ilyen az őszinte ímádat!

 

 

Törd meg a csendet

Zajos a város,és mi csendben vagyunk,
kiabálhatnánk,mint egy őrült,ki sok csatán van már túl.
Kicsi a világ,s mi benne porszemek,
mégis emberek maradunk örökkre.

Törd meg a csendet,csak azt súgjad,
Szeretlek nap,mint nap.
Évek telnek,suhannak gyorsan,
de szerelmed irántam kiolthatatlan.

Törd át a csendet,de ha mégis néma maradnál,
érzem akkor is,hogy szükséged van rám.
Éltető erőket jelentünk egymásnak,
átölelve,szerelmesen összebújunk az éjszakába.....:)

 

Angyalszárny

Volt egy Angyal,meseszép,
mindig boldogan éldegélt.
Egy nagy hibája volt csupán,
naívan szeretett igazán.

Hitt a szavaknak,
bízott a csókokban.
Angyalszárnya így törött lett,
többé nem szerethetett senkit sem.

 

A pillanatok varázsa

Elcsitultak a zajok,
csak a te szavad hallgatom.
Más dal úgy sem szebb,
valamiért úgy sem fog meg.

Élünk a közös percekért,
az együtt töltött,meghitt pillanatokért.
A varázs csak is ebben van,
minden egyes érintésben,mikor kezemet megfogtad.

Szívemet melengeti lényed,
engem már csak ez éltet.
A pillanatok varázsa megnyugtat,
nem félelmet,inkább biztonságot ad.

A húr nem szakad,stabil még,látod,
hogy megismertél,azt soha többé nem bánod,
hogy igazán szeretsz,és a szívedbe zárod,
a pillanatok varázsát ezzen a kicsiny,kis világon.

Szívembe zárom a csónakunkat,
mely kikötött az első,édes csókunkkal.
Pecsét édesíti szívemet,
mióta elfogadtad így a lelkemet!

 

Mosolyország

Mindent elmondó szemek,
hangos,vidám kacajok helye.
Itt sohase születik meg a bánat,
kár,hogy a felnőttek már nem járhatnak óvodába.

Mosolyország a másik neve,
nem születnek fájó könnyek.
Igaz érzések vannak a gyermeki szívben,
nem gyülölnek,őszintén szeretnek.

Nem gyilkolnak,csak játszanak,
az arcokra mosolyt varázsolnak.
Egyszerűen csodálatosak,
imádom hallgatni,ahogy kacagnak.

Egyszer régen én is ide jártam,
fájdalmakkal soha nem találkoztam.
Mosolyország volt az a hely,
amit máig nem felejtettem el.

Játékbabákat öltöztettem,
velem soha sem kötekedtek.
Gyermeki szívem a játékokért dobogott,
bennük sohasem csalódott.

De ahogy teltek az évek,
kislányból nagylánnyá cseperedtem.
A játékokból ugyan én már rég kinőttem,
a mosolyországot a szívemben ugyanúgy átélem!

 

Karnyújtásnyira

Ott volt előtted,
s te elmentél mellette.
Nem hallottad a szív szavát,
nem értetted sóhaját.

Szívét-lelkét neked adná,
neked adná minden álmát.
Karnyújtásnyira van tőled,
de te mindig is ellökted.

Ellökted durván,mondván,
hogy mennyire egy csúnya lány.
Semmivel sem törődtél,
pedig ezzel összetörted a szívét.

Nem voltál tisztába azzal,
hogy nem minden a külső,
mert a belső értékek is nagyon fontosak,
csak ez számodra nem volt legelöl.

Karnyújtásnyira élt tőled,
ő a belső értékekkel megáldott csúnya lány,
érzések születtek meg benned,
és furcsállodtad ezt a változást.

Egy nap,mikor arra gondoltál,
találkozol vele,s elmondasz mindent,
Túl késő lett hirtelen,halottan feküdt a lány,
a földön hevert.

Megbocsájtani magadnak sohasem tudod a napokat,
amikor többször is kegyetlenül elutasítottad.
Karnyújtásnyira van a nagyszüleidtől a sírja,
kéred bocsánatát,de ő már nem hallja!

 

Holtomilglan

Szívembe vagy már vésve,
Szeretlek,egy örök életre.
Karodat már rég elértem,
mert szívem az érzésekbe soha sem téved.

Holtomiglan!

Esküdnék,de felesleges,
egy papír szerintem semmit sem jelent.
Csak egy cetli,mellyet el lehet tépni,
de a szerelmet nem lehet csak úgy a szívből kitépni.

Holtomilglan!

Csak Szeretlek,nem követelőzök,
hisz én nem vagyok börtön.
Szabadságodat attól meghagyom,
úgy,hogy két kezedet fogom.

Holtomilglan!

Becézgetlek,Mackókámnak,
szívemnek már te vagy a párja.
E versnek is te vagy az ihletője,
én neked meg szívednek a királynője.

Holtomilglan!

 

Miről is írhatnék?

Írjam le,hogy szomorú vagyok,
vagy,hogy a lelkem ezer vérből sajog?
Ember legyen az,ki megértené e sorokat,
miről is írhatnék,hogy ne hagyjak fájó nyomokat?

Írjam le,hogy boldog vagyok,
vagy,hogy a szívem a szerelemtől ragyog?
Ember legyen az,ki engem írigyelne,
miről is írhatnék,hogy ne szegjem a kedved?

Írjam le,hogy mit csinálok,
vagy,hogy éppen kivel hálok?
Ember legyen az,ki felfogná,
miről is írhatnék,hiszen oly kerek a világ?

Írjam le a virágok színeit,
vagy inkább a gyerekek jelbeszédeit?
Ember legyen az,ki nevet rajta,
miről is írhatnék,csendben,titokban?!

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 63
Tegnapi: 33
Heti: 166
Havi: 941
Össz.: 1 186 662

Látogatottság növelés
Oldal: Lola22 verseiből
Ircsi oldala mindenkinek. - © 2008 - 2024 - ircsi-oldala.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »